A dokumentum célja:

A zenei menedzserek tevékenységének definiálása. Bemutatja a zenei menedzserek értékrendjét, és leírja a szükséges tudásanyagokat és képességeket, amelyek e munka végzéséhez szükségesek. Ezt a dokumentumot a ZEME vezetősége, valamint a tagok, a szakmai szervezetek és kollégák széles körének konzultációja hozta létre. Minden ZEME tagtól megkértük, hogy tegyék a tagságuk részévé a Kódexet. A zeneipari menedzserek számára meghatározott vezető irányelvek: Fókuszba kell helyezni az előadóművészt, és felismerni a menedzser kötelességeit, kötelezettségeit. Ismerni a zeneipart és kihasználni működési mechanizmusait az előadóművész javára. Megérteni és helyén kezelni a művész zeneiparban betöltött státuszát, és ismerni a jogait. Meggyőződéssel hinni az előadó művészetében - erős kötődéssel és odaadással hinni abban, hogy a művész és művészete fejleszthető. A megfelelő döntéseket meghozni a megfelelő időben, amik a művész karrierjének fejlődését segítik. Ismerni a szélesebb piacot, hogy milyen mechanizmusok útján lehet érvényesülni a zeneipari rendszereken kívül, hogy sikeresen terelhessük az előadó karrierjét.

A zeneipari menedzser szerepköre

A menedzser szerepköre a következő kérdésköröket fedi le:
Képviselet: az előadóművész elsődleges kapcsolatának lenni a zeneipari piacon belül és kívül. Stratégiai tervezés: kigondolni és megtervezni a művész karrierjét gyakorlati és logikai síkon.
Vezetői képesség: fejleszteni az előadóművész brandjét és üzleti sikerességét.
Döntéshozatal: minden üzleti körülményt és lehetőséget megvizsgálva, amik az előadóművészt érintik, a lehető legjobb döntés meghozatala annak érdekében, hogy a művész piaci értéke növekedjen.
Szervezés: a művész aktivitásának és megjelenéseinek, fellépéseinek koordinálása, valamint annak biztosítása, hogy mindig a megfelelő időben és helyen legyen, felkészülten és biztonságban.

Gyakorlati kódex

A zeneipari menedzserek mindenkor és legjobb képességeik szerint:
1. Megvédik és támogatják az művészeik érdekeltségeit a lehető legmagasabb standardok szerint.
2. Elegendően hatékony időt fordítanak arra, amit művészeik ügyeinek megfelelő kezelése igényel.
3. Minden az művészüket érintő ügyet átlátható és transzparens módon kezelnek.
4. Soha nem viselkednek, lépnek fel, vagy döntenek olyan módon, amely hátrányosan érintené az művészük érdekeit.
5. Tartják magukat egy olyan viselkedési formához, ami professzionális, etikus, a legmegfelelőbb az üzleti gyakorlat terén, összhangban áll a mindenkori törvényi rendszerrel és a Polgári Törvénykönyvvel.
6. A menedzser bevételi részesedése az előadó hivatalos jövedelméből arányban kell állnia a menedzser befektetett munkájával és anyagi befektetésével.
7. A menedzser garantálja, hogy az művésze bevételeiről és kiadásairól hozzáférhető transzparens kimutatást készít.
8. A zeneipari menedzserek tiszteletben tartják más menedzser kollégák kapcsolatát művészükkel.
9. Mielőtt egy menedzser üzleti kapcsolatba lépne egy másik menedzserrel már korábban együttműködő előadóval, meg kell róla győződnie, hogy az előadó már teljesítette az előző menedzsment irányába vállalt jogi, anyagi, vagy egyéb kötelezettségeit, mielőtt hivatalosan is partneri viszonyra lépnek. Ez minden esetben az előző menedzserrel való egyeztetést jelenti.
10. Amennyiben a menedzser zeneműkiadóként, ügynökként, producerként is szerződne, vagy járna el egy előadóval, jeleznie kell a szándékát az előadó felé, hogy az előadó mérlegelni tudja, bármilyen szintjen ez a döntés hátrányosan érintené-e az ő karrierét.
11. Amennyiben a menedzser a menedzseri feladatkörön túl is vállalna szerepkört, annak az esetleges díjazásáról tájékoztatnia kell az előadót, valamint nem számolhatja fel az előadó írásbeli beleegyezése nélkül a díjak többszörösét.
12. A menedzser vállalja, hogy a könyvelést áttekinthetővé teszi az művésze számára, értelmezhető mértékig, értelmezhető munkaidőben, egy előre egyeztetett időpontban, akár az művész által megbízott harmadik képviseleti személy számára is.
13. Mielőtt szerződés születne az előadó és a menedzser között, a menedzsernek meg kell róla győződnie, hogy az előadónak van lehetősége jogi konzultációra a szerződés kapcsán, mielőtt aláírnák és életbe léptetnék.
14. A menedzsernek törekednie kell, hogy felkészült legyen az aktuális történések, jogszabályi változások és nemzetközi joggyakorlatok kapcsán, mivel ezek segítik elő a művész legnagyobb fokú karrierfejlődésének lehetőségeit.
15. Az ZEME meghagyja a jogot maga számára, hogy felfüggeszti a menedzser tagságát, amennyiben meggyanúsítható a menedzser pénzügyi csalással, megvezetéssel, rasszizmussal, szexuális erőszakkal, vagy a kisebbségi közösség megsértésével.

Az Etikai Kódex életbeléptetése a gyakorlatban

Amennyiben a kódex megszegésének gyanúja felmerül egy regisztrált tag részéről, úgy a következő folyamatot kell követni: A panasztevő írásos formában eljuttatja a ZEME részére, hogy pontosan az Etikai Kódex melyik passzusát, mely intézkedésével sértette meg a menedzser.
Az ZEME ellenőrzi, hogy a kérdéses menedzser tagja-e a ZEMÉ-nek. Amennyiben egy független menedzserről van szó, úgy a ZEME nem tud eljárást kezdeményezni az illető személlyel szemben, de felvetheti vele a kapcsolatot, és továbbíthatja a művész panaszát. Amennyiben a ZEME tagja, úgy felhívjuk a figyelmét a probléma azonnali orvoslására, valamint annak haladéktalan helyrehozására. (Pl. ha egy anyagi tartozás áll az érintett vita központjában, ezt azonnali fizetéssel elrendezheti). Az ZEME minden esetben értékeli a beérkező panaszok hitelességét. Amennyiben nem a panasz alapján sérült az Etikai Kódex szabályzata, minden érintett felet írásban értesítenie kell a folyamatról. Amennyiben jogi eljárás alá kerül az eset, a ZEME nem határozhat az eljárás lezárulásáig az ügyről.

Kelt: Budapest, 2020. október 12.